Immár évek óta szokás, hogy a gyerekek a tanév egy adott napján tanítás helyett különböző foglalkozásokkal, mesterségekkel, szakmákkal ismerkednek.
Ez az úgynevezett pályaorientációs nap idén szeptember 24-re esett, mikor is osztályunk, a 4.c osztály szülői közreműködés segítségével a Pátria Nyomda Zrt székházába látogathatott. Vendéglátóink rendkívül kedvesen és felkészülten vártak minket. Érkezésünkkor bevezettek bennünket a családias hangulatú konferenciaterembe, ahol a rövid ismerkedést követően néhány perces színes vetítéssel egybekötött elméleti bemutatót láthattunk. Ebben a nyomtatás kialakulásáról, napjainkra jellemző nélkülözhetetlenségéről, a Pátria Nyomda történetéről, szerepéről és általában véve a hazai nagy nyomdákról hangzottak el fontos információk. Ezután a gyerekek kérdéseket tehettek fel a látottakkal kapcsolatban. Így rögtön az elején sikerült tisztázni egy fontos környezetvédelmi kérdést, jelesül azt, hogy meddig tartható fenn a papíralapú nyomtatás, hiszen köztudott, hogy ehhez rengeteg fára van szükség. Azt a megnyugtató választ kaptuk, hogy évek óta létezik egy törvény, mely szerint minden olyan fa helyére, amit a papírgyártás érdekében vágnak ki, 2 vagy 3 fát kell újonnan ültetni. Ez tehát a fenntartható fejlődés kiemelten fontos és szép példája.
Az elméleti bemutató után jött az igazi izgalom, a gyakorlati rész. Mindnyájan láthatósági mellénybe bújtunk és figyelmesen meghallgattuk a szigorú biztonság és balesetvédelmi szabályokat. Ezek után a termelési folyamatokat irányító szakreferens vezetésével beléphettünk végre az üzemi részbe. Körbejártuk a különböző munkafolyamatok helyszíneit. Láthattuk a szigorúan őrzött biztonsági raktárat, ahol a sorszámozott, vízjellel ellátott különleges papírokat raktározták ívek ill. tekercsek, hengerek formájában. Megtudhattuk, hány ezer tonna papírt dolgoznak itt fel egy évben, s a gyerekek legnagyobb örömére egyúttal gyakorolhattuk a mértékváltásokat is. Láthattunk színes nyomtatást, megfigyelhettük, hogyan kerülnek a különböző színű nyomdafestékek a papírra, a szemünk előtt készült el a többszínű minta. Megcsodálhattuk, milyen hatalmas, embermagasságnál is nagyobb éles kések szeletelik a papírtömböket megfelelő méretűre, s azt is, hogy micsoda biztonsági óvintézkedésekkel lehet csak működtetni ezeket a szeletelőgépeket. Megfigyelhettük, hogyan hajtogatják, fűzik tovább a méretre vágott lapokat, s végül azt is, hogyan készül el e sok-sok munkafázis végeredményeként egy-egy kész könyv. S bizony megtapasztaltuk azt is, hogy a nyomda nem egy csendes üzem, s amilyen szép, olyan nehéz is itt dolgozni, hiszen a sok gép mind zörög, búg, forog, kattog működés közben. Ennek apropóján meg is ismerkedtünk a legalapvetőbb védőfelszereléssel, s a gyerekek nagy örömmel vették birtokukba a füldugó adagoló automatát. A füldugók kinézetre némileg emlékeztettek a pufi nevű diákcsemegére, erre aztán mindenki hirtelen éhes lett. Mivel a vezetés is végére ért, elköszöntünk az üzem dolgozóitól, s visszatértünk a konferenciaterembe, hogy elbúcsúzhassunk házigazdáinktól. Ám ekkor még egy kedves meglepetés várt ránk. Finom süteményekkel és ásványvízzel vendégelték meg az osztályt s a legvégén ráadásul mindenki kapott egy gazdagon összeállított csodaszép ajándékcsomagot, a Pátria Nyomda termékeiből. Így bocsátottak minket utunkra.
Mindnyájan elégedetten, jó hangulatban, élményekkel telve indultunk hazafelé. Sokáig fogjuk emlegetni még ezt a napot. Reméljük, jövő tanévben is hasonló, nagyszerű lehetőségben lesz részünk.
Beley Ildikó, tanító